EFOP-1.3.4-16-2017-00031 projekt
Az Ormánság területét a Mecsek déli lejtőitől a Dráváig húzódó, jellemzően sík, ártéri vidék jelenti; körülhatárolása leginkább a jellegzetes szoknya (”bikla”) és főkötő-viselet alapján történt. A táj nevét az áradások alkalmával a vízjárta térfelszínből kiemelkedő, megtelepedésre alkalmas dombokról (”ormák”) kapta. Határmentisége – részben politikai okokból – hátráltatta gazdasági fejlődését, ugyanakkor jelentős természeti, néprajzi és építészeti kincseket őriz.
A kistérség gazdasága tradicionálisan az agráriumhoz kötődik. A rendszerváltozást követően a térségben működő néhány ipari jellegű létesítmény megszűnt, jelenleg az Ormánság központi településén, Sellyén található két kisebb vegyi üzem, valamint Vajszlón egy fémmegmunkáló vállalkozás. A szerény élelmiszeripar (2 pékség, 1 burgonyapehely üzem) mellett több, a helyi nyersanyagra épülő fakitermelő és fafeldolgozó vállalkozást találunk. A pécsi, biomassza felhasználására épülő hőerőmű megnövekedett fogyasztása miatt azonban a terület nyersanyagforrásai kimerülőben vannak. A térség nem rendelkezik jelentősebb foglalkoztatóval, nincsenek tőkeerős üzemek, a vállalkozások többsége önfoglalkoztató kényszervállalkozásnak minősül (http://www.ormansag.hu). A tercier szektor – a határ közelsége ellenére – helyi jelentőségű, alacsony színvonalú (kb. 100 km hosszúságban nincs határátkelő). A területet jellemző problémák hátterében – több más tényező mellett – a gyér és nem megfelelően strukturált közlekedési hálózat áll. Magas a zsáktelepülések aránya, a vasútvonalak felszámolása jelenleg is zajlik. Az Ormánság, a Dél-Dunántúl periférikus helyzetben lévő kistájaként – fejletlen infrastruktúrájával, funkcióhiányos központjaival – jelentős külső források bevonása nélkül nem számíthat gazdasági fellendülésre.
A mintegy 18 000 magyar, horvát és cigány nemzetiségű lakost tömörítő Ormánság gazdasági elmaradottsága mellett a társadalmi problémák melegágya. A tájegységet jellemző korábbi problémák a 18-19. századi birtokrendezésekre és a birtokviszonyok kapcsán kialakult”egyke- kultúrára” vezethetők vissza. A 20. század elején rögzült határmenti helyzet, a településhálózati sajátságok, az 1960-as évektől felerősödő demográfiai erózió tovább nehezítették a térség helyzetét.
Több településen előrehaladott az etnikai homogenizálódás folyamata. A cigány népesség korábban – bár marginális szinten – megtalálta a helyét a munkamegosztásban, az államszocialista gazdaság összeomlása után azonban a cigányság által végzett gazdasági funkciók elértéktelenedtek, sőt feleslegessé váltak. Az eltérő kultúrával rendelkező katolikus horvátok, református magyarok, és az eredetileg ortodox, majd főként katolikus vallású beás cigányok között hagyományosan meglévő feszültségeket a hátrányos gazdaságföldrajzi helyzet a rendszerváltozás után tovább fokozta.
A munkanélküliségi ráta 17% körüli, ez az országos arány közel négyszerese, de a Baranya megyei átlagot is háromszorosan felülmúlja (Baranya Megyei Kormányhivatal 2016). Jelentős az inaktívak és eltartottak száma. Magas a deviáns viselkedési formák előfordulásának aránya, komoly problémát jelent a megélhetési bűnözés és az alkoholizmus. A hagyományosan hátrányos helyzetben lévő csoportok (idősek, betegek, sérültek, alacsony iskolai végzettségűek, képzetlenek stb.) népességen belüli aránya növekvő tendenciát mutat.
Sellye Város Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett célcsoportok a településen jussanak lehetőséghez az oktatás, a kultúra, a sport, a szociális és egészségügyi szolgáltatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, valamint a közlekedés és a kommunikáció területén.
Sellye Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Muzeális Intézmény és a Városi Sportcsarnok, a sportcsarnok és a városi sportpálya kezelője számos városi szabadidős és tömegsport versenyt rendez, melyekre a roma nemzetiségűek nagy számban jelentkeznek. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat közösségi programjai között sportnap, gyermeknap keretében zajló sportversenyek rendszeresen szerepelnek, melyekre a díjakat részben a városi önkormányzat biztosítja. Többször a város rendezte a Roma Küzdősportok Országos Versenyét.
A sellyei Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtása érdekében létrehozott Fórumon belül „Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport”-ot hoztak létre, akik a kitűzött tematikus célok megvalósítása érdekében tevékenykednek.
Jelen projekt keretében a bemutatott önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok mindegyikével szorosan együtt kívánunk működni, így a szakmai programok tervezését és megvalósítását közösen visszük véghez. Minden szervezet saját humánerőforrásait és kapacitásait figyelembe véve vesz részt a szakmai programok megvalósításában. A programok összeállításakor nagy hangsúlyt fektettünk a települési programokkal való összhangra, így a programok azokat kiegészítve, és erősítve kerültek megtervezésre.
A projekt célkitűzéseinek megvalósítása során, az eltérő kultúrák meg- és elismerését támogató tevékenységek eredményessége érdekében szorosan együttműködünk a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzatokkal.
Az együttműködés kiterjed a roma közösség hagyományainak, ünnepeinek, szokásainak, kulturális értékeinek megismertetésében, összegyűjtésében és bemutatásában való szerepvállalásra. A nemzetiségek, kisebbségi csoportok és a többségi társadalom közötti párbeszédet támogató programok szervezésében véleményével, javaslataival szerepet vállal. A nemzetiségi önkormányzatok segítséget vállalnak a roma lakosság elérésében, az információk eljuttatásában, és a roma lakosság széles rétegeinek programokba történő bevonásában.
A programban résztvevő települések a térségből:
- Drávaiványi, Drávasztára, Kákics, Okorág;
- Baksa, Téseny, Tengeri, Görcsöny.